Injekciós droghasználat

 

Az intravénás kábítószer-használat tendenciái Európában

Kiemelt Téma 2010

 

 

 

Bevezetés 

 

Ez a Kiemelt Téma az intravénás kábítószer-használat jelenlegi európai helyzetét járja körül. A jelentés alapvetően két kérdést vizsgál: Mennyire elterjedt, és hogyan változik az intravénás kábítószer-használat a mai Európában? Hogyan próbálják az európai országok megelőzni vagy csökkenteni ezt a fajta kábítószer-használatot és a vele járó ártalmakat?

Az intravénás kábítószer-használat európai szintű elterjedtségének és tendenciáinak becsléséhez különféle forrásokból származó adatok elemzésére került sor. A legfrissebb adatok azt jelzik, hogy az intravénás kábítószer-használat a legtöbb európai országban stagnál vagy csökken. Az intravénás használattal járó ártalmak csökkentésére irányuló intézkedések, mint például az opiát helyettesítő kezelés valamint a tűcsere programok mára már a rászorulók közül sokakat elérnek. 

 

Becsült elterjedtség:

  • A 14 országról rendelkezésre álló nemzeti becslések az intravénás kábítószer-használók arányában jelentős országonkénti különbségekre engednek következtetni: a 15–64 éves népesség körében ezer főre vetítve egynél kevesebb és 15 fő között mozog ez az arány.
  • Az elterjedtségre vonatkozó becslésekkel rendelkező tizenkét uniós tagállamban a súlyozott átlag körülbelül 2,5 intravénás használó/ezer fő a 15–64 éves népesség körében. Az Európai Unió egészére vetítve ez háromnegyed millió és egymillió közötti számú aktív intravénás kábítószer-használót jelent.
  • Öt ország tudott adatokkal szolgálni az intravénás használat 2002 és 2007 közötti tendenciájának megítéléséhez. Bár ezen országok közül háromban csökkenést lehetett megfigyelni, a változás csak az Egyesült Királyságban volt statisztikailag jelentős.

 

Kezelésre jelentkező kábítószer-használók

  • Huszonhat európai ország közölt adatokat a kezelési központokban 2007-ben jelentkező kábítószer-használókról. A kezelést megkezdő szerhasználókra vonatkozó adatok azonban nem feltétlenül reprezentatívak a kezelt populáció egészére nézve.
  • A 2007-ben kezelésre jelentkező összes kábítószer-használó kliens egyharmada (33%) nevezte meg az intravénás használatot az elsődlegesen szere szokásos szervezetbe juttatási módjaként. Az elsődleges kábítószerüket „általában intravénásan” használók aránya a Hollandiában mért kevesebb, mint 2% és a litvániai 93% között mozgott.
  • A kezelésre jelentkezők körülbelül egynegyede számolt be arról, hogy korábban használt kábítószereket intravénásan, de jelenleg már nem teszi. A kezelésre jelentkezők tehát nagyjából 60%-a használ vagy használt kábítószereket intravénásan.
  • Az intravénás kábítószer-használat Európában többnyire az opiát-használathoz kötődik. Az elsődleges opiát-használat miatt kezelésre jelentkezők körében átlagosan 45% azoknak az aránya, akik elmondásuk szerint általában intravénásan használják. Az elsődlegesen kokainhasználó kliensek közül 8% jelezte, hogy rendszerint intravénásan használja a szert. Azokban az országokban, ahol az amfetaminhasználók alkotják a kliensek legnagyobb csoportját, az elsődleges amfetamin (Finnország, Svédország) vagy metamfetamin (Cseh Köztársaság, Szlovákia) használók 41–83%-a számolt be a kábítószer rendszeres intravénás használatáról.
  • 2002 és 2007 között a kezelésre első alkalommal jelentkező opiát-, kokain- vagy amfetaminhasználók körében a legtöbb országban csökkent azoknak az aránya, akik elmondásuk szerint intravénásan használják elsődleges kábítószerüket.
  • A kezelésre 2002 és 2007 között első alkalommal jelentkezőkről szóló adatok alapján az intravénás használat az elsődleges kokainhasználók körében csökkenő, az amfetaminhasználók körében stagnáló tendenciát mutat.
  

Intravénás szerhasználat a börtönökben

  • Országtól függően a fogva tartottak 6–38%-a számolt be arról, hogy használt már kábítószert intravénásan. A börtönben történt intravénás használatról a fogvatartottak 1–31%-a nyilatkozott.

 

Fertőző betegségekről szóló adatok 

  • Az intravénás kábítószer-használók körében végzett, fertőző betegségek előfordulására irányuló szűrővizsgálatok tanúsága szerint néhány országban magas azoknak az aránya, akik kevesebb, mint két éve intravénás szerhasználók – ami az ilyen használat közelmúltbeli elkezdésének magasabb szintjére utal –, emellett sok országban magas a 25 év alatti intravénás használók aránya is. 
  • Az EU tagállamaiban a HIV-fertőzés, intravénás kábítószer-használók körében újonnan diagnosztizált eseteinek aránya többnyire stabilan alacsony szintű, esetleg csökken. 
  • Az Európai Unióval szomszédos országokban a HIV-fertőzés intravénás kábítószer-használatnak tulajdonított, bejelentett eseteinek növekvő arányai arra utalnak, hogy a fertőzés átadása folyamatosan magas szintű.

 

A kábítószer okozta halálesetek európai tendenciái 

  • Mivel a kábítószer-túladagolás által okozott halálesetek közül sokban szerepet játszik a heroin intravénás használata, a kábítószer okozta halálesetekre vonatkozó adatokból következtetni lehet az intravénás kábítószer-használat előfordulására és tendenciáira.
  • A 2007-ről szóló adatok 18 EU-tagállam közül ötben a kábítószer okozta halálesetek számának stagnálását mutatják, a többi 13 országban viszont emelkedő tendenciát jeleznek.
  • A kábítószer okozta halálesetek áldozatainak életkor szerinti profilja arra utal, hogy a fiatal heroin-használók száma a legtöbb országban kezd stabilizálódni, vagy akár csökkenni. Több országban viszont azt jelzik az adatok, hogy a fiatal kábítószer-használók, különösen az intravénás heroin-használók köre folyamatosan bővül.

 

Az intravénás kábítószer-használatra irányuló beavatkozások 

  • Az európai országokban az intravénás kábítószer-használatra és annak következményeire adott válaszlépések központi eleme a szerhasználók kezelése, különösen az opiát helyettesítő kezelés, amely a leghatékonyabb beavatkozás az intravénás használat csökkentésére. 
    Az Európai Unióban 2007-ben a becslések szerint 650 000 kliens részesült helyettesítő kezelésben, ami a problémás opiát-használók teljes becsült számának körülbelül 40%-ával egyenlő. A 2007-ben helyettesítő kezelésben résztvevők száma több mint háromszoros növekedést jelent 1995-höz képest.
  • Tíz ország adatai alapján nagy különbségek vannak a tekintetben, hogy a problémás opiát-használók mekkora része juthat opiát helyettesítő kezeléshez: Cipruson az arányuk 5%, míg Németországban meghaladja az 50%-ot.
  • Az EU összes tagállamában, valamint Horvátországban és Norvégiában is léteznek, és az országok többségében jól hozzáférhetőek a tűcsere programok, amelyek célja az intravénás eszközök közös használatával járó fertőző betegségek kockázatának csökkentése.
  • Az így kiosztott fecskendők összesített száma 2003 és 2007 között 33%-kal nőtt abban a 14 országban, ahol ez az adat rendelkezésre állt.
  • A tűcsere állomások – nem számítva a gyógyszertári értékesítést – a becslések szerint éves átlagban az Európai Unió területén egy intravénás kábítószer-használónak körülbelül 50 fecskendőt osztanak ki.